Hm hm. Itt az ideje egy új bemutatkozásnak ~
Ahoy! Én volnék... öh... szóval én vagyok én. Soha nem soroltam be magamat semmilyen konkrét halmazba, legyenszó bármiről - és tényleg bármiről. Sokat nem tudok mondani most magamról, ez itt a blogom, amiben leírom a mindannapjaim, a teljesség igénye nélkül. (Nem mintha bárkit is érdekelne, persze.) Sajátos világképem és személyiségem van, nos, a legsajátosabb benne talán az, hogy van.
Japánt tanulok, a főváros környékén leledzem leginkább, antiszociális vagyok és utálom a kerékvágásokat. Olyan igaz, vérbeli 500% vízöntő. Mellesleg kibaszott lusta és csóró is vagyok. De voltam egy X-faktor próbán. Szar volt.
Szoktam történeteket is írni, de azok most máshol vannak, nem ezen a blogon. (csak azokat linkelem, amiket szoktam is frissíteni)
Az alábbi linkeken tudtok elérni. (Linkcserét lehet kérni, nem tilos, csak az eddigieket leszedtem, mert nem a legaktívabbak meg legújabbak voltak a gyöngyeim :3) Főleg tumblrön vagyok egyébként.
Megmegmeg itt van egy blog, amit nem tudom, minek rakok ki, de ezt a japánosokkal csináltuk, a farokarcokkal (szeretlektitekeeet<3 xD), szóval nézzétek meg, meg minden...
Nǐ hǎo! 你好! (rendes japános ilyenkor elgondolkozik, hogy vajon miért haszálnják a kínaiak a köszönésbe a szeretet kanjiját, nem lendületből tovább olvas, csak szólok)
Nos, mint már kiderült, ma került megrendezésre a kockás ing világnapja - nem vicc. Sulis szokás, valamelyik random téli napon, aki teheti átmegy favágó-sztájlba. Ennek az az előnye, hogy - lévén ez is a tájfutóktól eredezhető, és a tanár úr a vezetőjük - akin van kockás ing, az nem felel kémiából. Épp ezért volt az, hogy már csütörtökön kikészítettem az ingem, nehogy elfelejtsem.
Megyek is be az osztályba, és már a folyosón "kockás ingek. kockás ingek mindenhol" fíling volt, de mikor a terembe értem, mindenhol csak kockákat láttam - kivéve XuXiao-n. Csóri nem hozott kockás inget, és még jelentkezett is, hogy nincs neki xD De kapott egy esélyt: míg mi a csörögefánkos kosárban voltunk könyékig meg vállig, addig az ő felelése egy pénzérmétől függöt. Megsúgtam neki a tutit - fejet mondj. Írás lett, nem felelt ("na majd legközelebb!") Hát igen, ahogy mondani szokás: akinek szerencséje van a szerencsejátékokban, nincs szerencséje a szerelemben. Előző életemben hamiskártyás voltam - mármint komolyan, nem viccből. #kivételesennemszarkazmus
Japánon a kockás ing világnapjának örömére az aulában fotózkodtunk, hát csodás képek születtek. Tulajdonképpen mindegyik jó, csak valaki mindig hülye fejet vág - rólam nem is beszélve.
De azért matekon - a tanár és mindenki más legnagyobb meglepetésére - elég volt pár másodperc arra, hogy a Labirintusból visszatérjek a K111-be (a termünk), és benyögjem, hogy ez a függvény biza konvex~ xd beza, felszólítottak, és tudtam válaszolni. (*fölnéz, mint aki azt se tudja, hol van* Hol tartunk? *kollektív röhögés*)
Zàijiàn, 再见:
Chiaki
U.i.: megtaláltam a legjobb módját, hogy hogyan láthatom azt az egoista törpét (beeka, akinek a páwahaja miatt lámafeje van - magyarázás lvl millió), ha angolja van - a színpad fölötti folyosórész. Egyébként - nem mintha figyeltem volna, persze - kék ing volt rajta.
Még mindig idegesít, hogy még csak rám se néz a paraszt.