Versek : Set the world on fire |
Set the world on fire
2014.01.04. 22:14
Set the World on Fire
Egy pillanat alatt dől romba az egész város,
Egy szívdobbanás alatt - s miatt - lett minden piros.
Tudom nagyon jól, hogy ők odakint mind egyformák
De nekem itt belül... valami mégis nagyon fáj...
Tudom én jól, hogy ő is ugyanúgy könyörögne,
Hogyha a kezemben lenne a rongyos élete
Ezer meg ezer nyíl talál el, amikor rám néz,
Tenyerén tartja szívemet egy hideg, fagyos kéz.
Tűz gyúl szívembe, lángok emésztik emlékeim
Utolsó kívánságom, hogy halálba küldjem mind
Azokat, akik miatt könycsepp pereg arcomon,
Akik pengéjüket élesítik a hátamon.
És ahogy a tűz suttogva égeti szívemet,
Úgy gyújtom én is fel az egész átkozott földet!
Bábmesterként irányítom a nagy csőcseléket,
Gyehenna karmaiból senki nem menekülhet
Lángok csapnak a magasba, az eget nyaldossák,
Menekül ő is, imádkozik és csodára vár...
S mintha csak egy kandalló előtt ülnék a szófán,
Nézem, hogyan pusztul pokol tüzén el a világ!
Sírnak most ők is, ahogy én sírtam rég miattuk,
Tudják nagyon jól, hogy közeleg már a haláluk
Könyörögnek nekem, ahogy én tettem az Úrhoz
De ma megváltást - ahogy nekem se - senki nem hoz
Eltűnnek, akár csak a névtelen vadvirágok,
Vörös íj és nyíl: meggyulladt az égen az alkony
Ő a kis prédám, és én pedig vagyok a vadász
Elég is volt mostmár egy életre a bezártság!
Jöjj hát barátom, hív minket a fényes győzelem,
A szabadság szárnyaival szállunk az égbe fel!
Dicsőség vezérel csatába, így menetelünk,
Kezünkben karddal, az ellenségtől nem kell félnünk!
|